Mi az ISO/DIS 9001?

Jelen cikkünk írásakor egy véglegeshez közeli, de már nyilvánosan is elérhető szabványtervezetet, az ú.n. ISO/DIS 9001-et vettünk figyelembe, amely a tapasztalatok szerint a végső szabványhoz nagyban hasonló állapotot jelent. Az ISO 9001:2026-os szabvány a tervek szerint szeptemberben jelenik meg az ISO 9001:2015 helyett. Az új kiadás célja, hogy a szabvány továbbra is feleljen meg az aktuális üzleti igényeknek és az érdekelt felek elvárásainak. 

Miért lesz új ISO 9001-es szabvány?

Az ISO tagjai között egyetértés született arról, hogy a szabvány felülvizsgálata és módosított kiadása növelné a hozzáadott értéket a szervezetek számára.

Mit jelent az új kiadás megjelenése a korábbi kiadás szerint tanúsított szervezetek számára?

Az új kiadás lehetőséget kínál a minőségirányítási rendszerek fejlesztésére, hogy azok összhangba kerüljenek az új követelményekkel és megközelítésekkel, ill. az érdekelt felek elvárásaival. A tanúsított szervezeteknek 3 évük lesz az átállásra. 

Ide kattintva kérheti felvételét a címlistánkra, hogy értesítést kapjon a szabványismeret frissítő képzéseink indulásáról.

ISO 9001:2026 változások

Frissített szabványszerkezet

A frissített szabványszerkezet az összes ISO irányítási rendszerszabványt érinti, pl. 

- az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményeket,

- a „dokumentált információ” kifejezés értelmezését,

- az egyértelműbb kapcsolhatóságot más irányítási rendszerszabványokhoz,

- a frissített fogalommeghatározásokat és kifejezéseket.

Nagyobb hangsúly a szervezeti tudáson és az újításokon

Megerősítik a tudásmenedzsmentet, ill. a szervezeti tanulással és az innovációval kapcsolatos követelményeket. A szervezeteknek részletesebben kell bemutatniuk, hogyan gyűjtik, osztják meg és alkalmazzák a tudást, ill. hogyan támogatják a minőségi eredmények javítását az innovációval.

Erősödik a folyamatközpontú szemlélet

Konkrétabb követelmények lesznek a folyamatmutatókkal, a folyamatok kapcsolódásainak kezelésével és a folyamatgazdák elszámoltathatóságával kapcsolatban. 

Klímaváltozás és fenntarthatóság összevonása

Integrálásra kerülnek az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság szempontjai.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Figyelembe kell venni

- a klímaváltozást a szervezet külső környezeti tényezőjeként,

- az éghajlatváltozással kapcsolatban az érdekelt felek követelményeinek azonosítását,

- a MIR tervezése során az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket,

- a környezeti fenntarthatóságot a terméktervezésben, a szolgáltatásnyújtásban és az ellátási lánc irányításában.

A korábbi szabványkiadást még a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a digitális üzleti modellek elterjedése előtt írták. Figyelembe kellett venni, hogy a digitális átalakulás hogyan befolyásolja a minőségirányítást.

Várható változások a digitális átállás területén

- Digitális termékek és szolgáltatások: világosabb útmutatás a minőségi követelményeknél szoftverekre, digitális platformokra, mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokra és adatvezérelt termékekhez való alkalmazásról.

- Dokumentált információk digitális környezetben: a frissített követelmények tükrözik, hogy a legtöbb szervezet elektronikusan kezeli a dokumentációt, beleértve a digitális aláírásokat, a felhőalapú tárolást és az adatintegritásra vonatkozó szempontokat is.

- Digitális monitoring és mérés: beépül az automatizált figyelemmel kísérés, a valós idejű adatgyűjtés és az analitikán alapuló minőségirányítás.

- Kiberbiztonság, mint minőségi tényező: ahol a digitális rendszerek szerves részét képezik a termék előállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának, ott befolyásolja a minőségügyi eredményeket ezek biztonsága.

- Távoli és hibrid munkavégzés: meg kell fontolni ennek hatását a minőségre vonatkozóan. 

Az MI (mesterséges intelligencia) és az automatizálás

Ha egy cég alkalmazza a folyamataiban az MI-t és az automatizálást, célszerű átgondolnia a következőket:

- Az MI által vezérelt döntéshozatal igazolása a minőségkritikus folyamatokban.

- Az automatizált rendszereket felügyelő személyzet felkészültségi követelményeinek meghatározása.

- Az automatizált minőségügyi döntések nyomon követhetősége és átláthatósága.

- Változáskezelés a fejlődő mesterséges intelligencia és a gépi tanulási modellek használata esetén.

Kockázatalapú gondolkodás fejlődése

Az új szabvány továbbgondolja a hibamegelőző gondolkodásmódot, tükrözve a kockázatkezelési gyakorlatok fejlődését.

Várható változások a kockázatalapú gondolkodás területén

- Erősebb kapcsolat a kockázatok azonosítása és a folyamatszabályozás között.

- Ellátási lánc kockázatkezelése: nagyobb hangsúly a kockázatok megértésén és kezelésén az ellátási láncban, a közelmúltbeli globális zavarok tanulságaiból kiindulva.

- Lehetőségek kezelése: a lehetőségek és a kockázatok kiegyensúlyozottabb kezelése, a szervezet ösztönzése a fejlesztésre és az innovációra.

- Ellenállóképességgel kapcsolatos szempontok: a MIR alkalmazkodóképessége és az üzleti zavarokból való kilábalás képessége, a minőségirányítás és a szervezeti ellenálló képességének összekapcsolása.

- A vállalati kockázatkezelés mélyebb integrációja: jobb összhang a MIR kockázatkezelése és a szervezet tágabb kockázatkezelési rendszerei között.

Felkészülés az ISO 9001:2026 bevezetésére

Gyakorlati lépések

Bár a végleges szabvány még nem jelent meg, a szervezetek számos gyakorlati lépést tehetnek az átállásra való felkészülés érdekében. Ezzel csökkenthetik az utolsó pillanatra hagyott átállással járó időzavart, ill. ha elkezdik oprtimalizálni a MIR-t, korábban fog eredményeket hozni. 

Javasolt egy hiányelemzést végezni az előre látható változások alapján, hogy  felmérjék a cég felkészültségét és a várható intézkedéseket.

Auditkérdések és intézkedések

1. Figyelembe veszi-e az üzleti környezet elemzése a klímával kapcsolatos tényezőket? A klímával kapcsolatos külső és belső tényezők felvétele az elemzésbe.

2. Azonosították-e az éghajlattal/fenntarthatósággal kapcsolatba hozható érdekelt feleket és követelményeket? Frissíteni az érdekelt felek és követelményeik nyilvántartását.

3. Tartalmazza-e a kockázatelemzés az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat? Értékelni, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a minőségügyi eredményeket.

4. Alkalmas-e a dokumentumkezelő rendszer az e-dokumentáció kezelésére? Átvizsgálni a dokumentumkezelést a digitális igények szempontjából.

5. Szisztematikusan rögzítik, osztják meg és alkalmazzák-e a szervezeti ismereteket? Erősíteni a tudásmenedzsment gyakorlatát.

6. Értékelik és megfelelően kezelik-e a minőségi kockázatokat az ellátási láncban? Javítani a beszállítói kockázatértékelést és -felügyeletet. Esetleg MMOG/LE szerinti önellenőrzés végzése.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos gyakorlati tennivalók

- Áttekinteni, hogy az éghajlatváltozás hogyan zavarhatja meg az ellátási láncot, a nyersanyagok és energiaforrások elérhetőségét, vagy a szolgáltatásnyújtást.

- Meggondolni, hogy a változó környezetvédelmi előírások hogyan befolyásolják a termékek vagy szolgáltatások minőségét.

- Értékelni, hogy a vevőinek van-e nagyobb szükségük a fenntarthatósági információkra.

- Ha már rendelkezik a cég ISO 14001-es tanúsítással, kihasználni a meglévő környezeti elemzéseket a minőségirányítási rendszerrel összefüggésben. 

ISO 14001:2026 frissítő képzésre való jelentkezéshez katt ide...

Digitális fejlettség felülvizsgálata

- Értékelni, hogy a dokumentumkezelő rendszerük megfelelően kezeli-e a digitális dokumentumokat (verziókövetés, hozzáférés, integritás).

- Áttekinteni, hogyan használják a digitális eszközöket a monitoringban és a mérésben, és gondoskodni ezen rendszerek validálásáról.

- Ha mesterséges intelligenciát vagy automatizálást használnak a minőség szempontjából legfontosabb folyamataikban, gondoskodni a validálási és felügyeleti folyamatok meglétéről- Ahol alkalmazható, a kiberbiztonságot minőségre kiható kockázatként kell tekinteni

A kockázatalapú gondolkodás erősítése

- Ha eddig informálisan kezelték a kockázatalapú gondolkodást, megfontolni annak formalizálását.

- Kiterjeszteni a kockázatértékelést az ellátási láncra.

- Kiegészíteni a kockázatkezelést a lehetőségek azonosításával és kiaknázásával.

- Ellenálló képességet kiépíteni a minőségügyi folyamatokban az üzletmenet-folytonossági tervek figyelembe vételével.

ISO 9001 átállás

Ütemezés és tevekénységek 

A szabvány megjelenésekor: Tájékoztatókon való részvétel, előzetes hiányelemzés, költségvetés-tervezés

0-6 hónap: Az új szabvány beszerzése, részletes hiányelemzés, előzetes projektterv kidolgozása, erőforrások tervezése, részvétel szabványismeret frissítő vagy auditor frissítő képzésen.

6-24 hónap: Rendszerdokumentáció frissítése, új/megváltozott követelmények bevezetése, munkatársak képzése, belső auditok elvégzése az új követelmények alapján.

18-30 hónap: Átállási audit, eltérések javítása, új tanúsítvány átvétele.

30-36 hónap: A csúszásokra és az utólag felmerült problémákra hagyott tartalékidő.

Megfontolandó szempontok az átálláshoz

- Javasolt a soron következő tervezett auditon átállni. Ha az utolsó évre tervezik az átállást, a tanúsító szervezet kapacitása miatt érdemes jó előre időpontot egyeztetni. 

- Költségtervezés: új szabvány beszerzése, tanácsadói támogatás, auditorok frissítő képzése, átállási audit díja.

- Integráció más irányítási szabványokkal: ha több ISO tanúsítvánnyal rendelkezik a szervezet, a költségek csökkentése érdekében érdemes az átállási auditokat összehangolni, pl. az ISO 14001:2026-os átállási audittal.

Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ)

Mikor jelenik meg az új ISO 9001-es szabvány?

Az ISO 9001 új verziójának megjelenése várhatóan 2026. második felében történik.

Szükségünk lesz-e újratanúsításra az új verzió megjelenésekor?

Igen, az ISO 9001:2015 szabvány szerint tanúsított szervezeteknek át kell esniük egy átállási auditon a 3 éves átmeneti időszakban. Az átállási audit történhet a szokásos tervezett auditokon is.

Melyek a várható fő változások az új szabványban?

- az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság szempontjainak integrálása az ISO Londoni Nyilatkozatával összhangban

- a felhőalapú számítástechnikára, a mesterséges intelligenciára és a digitális üzleti modellekre vonatkozó transzformációs követelmények

- fokozott kockázatalapú gondolkodás, nagyobb hangsúly az ellátási lánc ellenállóképességén

- megerősített tudásmenedzsment és innovációs követelmények

- valamint a frissített ISO harmonizált struktúra bevezetése. 

Várjunk-e az új szabványverzió kiadására az első ISO 9001-es tanúsítványunk megszerzése előtt?

Nem. Ha az ISO 9001:2015 szerinti első tanúsítás az új szabvány megjelenése előtt esedékes, akkor az első felügyeleti auditon javasolt az átállás.  

Befolyásolják-e a várható új szabványkövetelmények a meglévő minőségirányítási rendszerünket?

Igen, szükség lesz a minőségirányítási rendszer frissítésére. Egy jól felépített, ISO 9001:2015 szabványon alapuló minőségirányítási rendszerre könnyen ráépíthetők az új követelmények, mivel az alapelvek – pl. a folyamatalapú megközelítés, a kockázatalapú gondolkodás, a PDCA ciklus és a vezetői elkötelezettség – továbbra is érvényben lesznek.